Miért viselünk különféle színeket?
Úgy gondolom, hogy a színekről való elképzelesünk a fizikai tulajdonságaiknál fogva már eleve determinált. Például megkülönböztetünk meleg és hideg színeket, melyekhez különféle érzéseket társítunk. A meleg és a hideg egyszerre fizikai érzet és lelki állapot.
A színeket mindig valamihez kötjük, hiszen a tárgyi valóság tapasztalataihoz közelítjük az azokról való elgondolásunkat. A színek asszociációban működnek. A színek sosem önmagukban, hanem egymás viszonylatában, illetve a tárgyi világ tapasztalataiból kiindulva léteznek, ezáltal preferenciáink is ezen alapszanak.
A színek az érzékeinkre hatnak. Elsődlegesen vizuálisan dolgozzuk fel őket, de közvetve más érzékszervünkhöz is kapcsolódnak.
A színek lehetnek terápiásak.
Hogy személyes példával éljek: én imádom a barackos és az élénk narancsos színeket. Objektív szűrőn keresztül furcsa lehet, mivel hideg nyár színtípusú vagyok: rózsás bőrtónus, hamvasszőke haj, szürkészöld szemszín. (Az eredeti hajszínem a képen láthatóhoz képest sokkal hamvasabb). A hideg nyaraknak a meleg színek nem épp a sajátjaik, vagyis ez a narancsos szín nem igazán áll olyan jól. Akkor miért viselem? Meglehet, a barackos és narancsos árnyalatok iránti vonzalmam pont arra vezethető vissza, hogy megjelenítik mindazt, ami belőlem hiányzik. Sosem szerettem volna jégkirálynőnek tűnni, fázós is vagyok. A narancsos szín pedig segít felmelegedni testben és lélekben is. Minden olyan természetben megtalálható növényhez, mely ilyen színnel rendelkezik, egyfajta vonzalom fűz. Ízlik a narancs, a sütőtök, az édesburgonya és a sárgarépa is. Szívesen veszem körbe magam narancsos színű tárgyakkal. A színpreferenciámat nemcsak az határozhatja meg, hogy az adott szín jól áll-e, hanem az is, hogy bizonyos színű tárgyakról milyen tapasztalatokat szereztem, illetve maguk a színek milyen érzéseket váltanak ki belőlem. A narancsos színek prototipikus tárgyi megfelelője maga a narancs mint gyümölcs. A narancs a mediterrán szubtrópusi és trópusi-montán klímában érzi jól magát. Az ilyen éghajlatú országok közkedvelt turisztikai desztinációk. A narancsról így egyszerre jut eszedbe a melegebb éghajlat, a nyaralás, a tengerparti országok, vagyis csupa olyan dolog, mely az embert jó érzéssel és melegséggel tölti el, illetve kifejezetten hangulatjavító hatású. A narancs maga is egy meleg szín.
Csak egyetlen színről van szó, de mégis egy végtelenbe nyúló asszociációs, belső képalkotó láncolatot eredményez. Ha megvizsgáljuk az asszociációs elemeket, láthatjuk, hogy milyen területekre hat a narancs és milyen érzéseket kelt bennünk: vidámság, melegség és öröm. S milyen többletet jelent még? Emberi találkozások, társalgás, utazás – mindezen fogalmak szabad asszociációs játékban kapcsolhatók a narancs szemantikájához. Tehát a színek mindig túlmutatnak önmagukon.